A feldolgozóipar tartalmazza az alapanyagok, alkatrészek fizikai vagy kémiai átalakítását új termékké, azonban nem ez az egyetlen, általános ismérv a feldolgozóipar meghatározására (lásd: a hulladékfeldolgozás lentebbi megjegyzését). Az átalakítandó alapanyagok, alkatrészek a mezőgazdaság, az erdőgazdálkodás, a halgazdálkodás, a bányászat és a kőfejtés, továbbá más feldolgozóipari tevékenységek termékei. A termékek lényeges átalakítása, felújítása és helyreállítása általában feldolgozóipari tevékenységnek minősül.
A feldolgozóiparhoz tartozó gazdasági egységek általában üzemek, gyárak, amelyek jellemzően erőgépeket és anyagmozgató berendezéseket használnak. Ebbe a nemzetgazdasági ágba tartoznak azonban az olyan gazdasági egységek is, amelyek kézi erővel (kézműipari módszerekkel) vagy bedolgozás keretében alakítják át az alapanyagokat új termékké, továbbá azok is, amelyek olyan termékeket adnak el a fogyasztóknak, amelyek gyártási és értékesítési helye azonos pl. pék, mérték utáni szabó. A feldolgozóipari egységek foglalkozhatnak:
- saját alapanyaguk feldolgozásával,
- saját alapanyaguk egy részének feldolgoztatásával alvállalkozásban,
- a (saját vagy nem saját) alapanyagok feldolgozása a teljes folyamatának alvállalkozásba adásával a termék feletti rendelkezési jog birtoklása mellett,
- a fent említett alvállalkozói folyamatok végrehajtásával.
A feldolgozóipar kibocsátása lehet felhasználásra, fogyasztásra alkalmas késztermék, és lehet további feldolgozásra előállított félkész termék. Például a timföldfinomító terméke az alumíniumgyártás alapanyaga, az alumínium alapanyag, nyersanyag az alumíniumhuzal gyártásában, az alumíniumhuzal a feldolgozott huzaltermékek gyártásának alapanyaga.
Általános szabály, hogy ugyanabba a szakágazatba tartozik a gépek és berendezések speciális alkatrészeinek, részegységeinek és tartozékainak gyártása, mint azé a gépé, berendezésé, amelyhez azokat gyártották. A gép és berendezés nem speciális alkatrészeinek és részegységeinek (pl. motor, dugattyú, villamos motor, villamos tartozék, szelep, fogaskerék, csapágy) gyártása a megfelelő feldolgozóipari szakágazatba tartozik, függetlenül attól, hogy milyen a gép, berendezés gyártásához használják fel azokat. A speciális öntött, sajtolt műanyag alkatrészek és tartozékok gyártása azonban a 222 alágazatba tartozik.
A feldolgozóiparba tartozik a feldolgozott termék alkatrészeinek, részegységeinek összeszerelése. Ez a nemzetgazdasági ág tartalmazza mind a saját előállítású, mind a vásárolt alkatrészek összeszerelését.
A hulladékanyag hasznosítása, azaz a hulladék másodlagos feldolgozása nyersanyaggá a 383 (Hulladékanyag hasznosítása) alágazatba tartozik. A hulladék feldolgozása ugyancsak fizikai és kémiai átalakulással járhat, azonban ezek nem a feldolgozóiparba tartoznak. Ebben az esetben az elsődleges cél a hulladék kezelése és ezért az E (Vízellátás, szennyvíz gyűjtése kezelése, hulladékgazdálkodás, szennyeződésmentesítés) nemzetgazdasági ágba sorolható. A feldolgozóiparba tartozik azonban az új végtermék előállítása (szemben a hulladékból kinyert másodnyersanyaggal), abban az esetben is, ha az eljárás alapanyaga hulladék. Például az ezüst előállítása filmhulladékból a feldolgozóipar része.
Az ipari, a kereskedelmi és a hasonló rendeltetésű termelő gépek és berendezések szakosodott javítása és karbantartása általános szabályként a 33 (Ipari gép, berendezés, eszköz javítása) ágazatba tartozik. A számítógépek, személyi és háztartási cikkek javítását azonban a 95 (Számítógép, személyi, háztartási cikk javítása) ágazat, a gépjárművek javítását pedig a 45 (Gépjármű, motorkerékpár kereskedelme, javítása) ágazat tartalmazza.
A gépek és berendezések üzembe helyezése, szakosodott tevékenységként, a 3320 szakágazatba tartozik.
Megjegyzés: nem mindig egyértelmű a feldolgozóipar és az osztályozás más nemzetgazdasági ágai közötti határ. Általános szabály, hogy új terméket állítanak elő a feldolgozóipari tevékenységgel, az anyagok átalakításával, így a feldolgozóipar átalakító tevékenységének eredménye új termék kibocsátása. Meglehetősen szubjektív azonban annak a meghatározása, hogy mi hoz létre új terméket. A határok tisztázása érdekében a következő tevékenységek a feldolgozóipar részének minősülnek:
- a friss hal feldolgozása (osztriga tisztítása, hal filézése), ha az nem a halászhajón végzett halászati tevékenységgel együtt történik, lásd: 1020
- a tej pasztőrözése és csomagolása, lásd: 1051
- a bőr feldolgozása, lásd: 1511
- a fa tartósítása, lásd: 1610
- a nyomdai műveletek és az ehhez kapcsolódó tevékenységek, lásd: 181
- a gumiabroncs újrafutózása, lásd: 2211
- az előre kevert betontermék (kész-mix beton) gyártása, lásd: 2363
- az elektromos és egyéb felületbevonás, fém hőkezelése, lásd: 2561
- a gépek gyári átalakítása, felújítása (pl. autómotor), lásd: 2910
Olyan tevékenységek is vannak viszont, amelyek bizonyos esetekben feldolgozóipari tevékenységnek minősülnek, de a TEÁOR más nemzetgazdasági ágába tartoznak. Ezek a követezők:
- a fakitermelés az A (Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat) nemzetgazdasági ágba tartozik
- a mezőgazdasági termékek hasznosítása az A (Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat) nemzetgazdasági ágba tartozik
- az ételek elkészítése közvetlen helyszíni fogyasztásra 56 (Vendéglátás)
- az ércek és más ásványok dúsítása a B (Bányászat, kőfejtés) nemzetgazdasági ágba tartozik
- az előregyártott épületek vagy szerkezetek összeállítása, felépítése és összeszerelése az építkezés helyszínén az F (Építőipar) nemzetgazdasági ágba tartozik
- az ömlesztett áru kiszerelése kisebb tételszámú egységcsomagokba, beleértve a csomagolást, újracsomagolást és a termékek (pl. likőr, vegyi áru) palackozását is; a maradék szétválogatása, festék kikeverése, a fém, fa-, farostlemez feldarabolása a kereskedelem másodlagos tevékenységeként; a vevő igényeinek megfelelő olyan műveletek, kezelések végzése, amelyek nem változtatják meg az eredeti terméket, a G (Kereskedelem, gépjárműjavítás) nemzetgazdasági ágba tartoznak.