A bányászat és kőfejtés nemzetgazdasági ág tartalmazza a természetben előforduló ásványok kitermelését beleértve a szilárd ásványokat (szén és ércek), a folyékony ásványokat (kőolaj) és a gázokat (földgáz). A kitermelést különböző módszerekkel végzik, mint pl. mélyművelés, külszíni fejtés, kőolaj- és földgázkutak üzemeltetése, a tengerfenéken végzett bányászat.
Ez a nemzetgazdasági ág tartalmazza a kiegészítő, a nyersanyag piacképessé tételét célzó előkészítő tevékenységeket pl. törés, őrlés, tisztítás, szárítás, válogatás, ércdúsítás, földgáz cseppfolyósítása és szilárd tüzelőanyagok tömörítése. Ezeket a tevékenységeket gyakran azok a gazdasági egységek végzik, amelyek az erőforrást kitermelik és/vagy olyanok, amelyek telepe a kitermelés közelében van.
A bányászati tevékenység a kitermelt fontosabb ásványok szerint ágazatokba, alágazatokba és szakágazatokba sorolható. A 05 és a 06 ágazat tartalmazza a fosszilis tüzelőanyagok (szén, lignit, kőolaj, földgáz) bányászatát. A 07 és a 08 ágazat tartalmazza a fémércek, különböző ásványok és a kőfejtés termékeinek bányászatát.
Az ebbe a nemzetgazdasági ágba tartozó néhány technikai tevékenységet (különösen a szénhidrogén-kitermeléshez kapcsolódóan) erre szakosodott gazdasági szervezetek végezhetnek harmadik fél részére ipari szolgáltatásként. Az ilyen szolgáltatás a 09 ágazatba tartozik.
Nem ebbe a nemzetgazdasági ágba tartozik:
- a kitermelt nyersanyag feldolgozása, lásd: C (Feldolgozóipar) nemzetgazdasági ág
- a kitermelt nyersanyag további átalakítás nélküli felhasználása építőipari célokra, lásd: F (Építőipar) nemzetgazdasági ág
- a természetes forrás- és ásványvíz palackozása a forrásnál vagy kútnál, lásd: 1107
- bizonyos talajfajta, ásvány és kő zúzása, őrlése vagy egyéb kezelése, ami nincs összefüggésben a bányászati és kőfejtési tevékenységgel, lásd: 239